Sokan foglalkoznak az internet társadalmi hatásaival – közöttük érdekes megfogalmazást használ a Transnets blogja, amely a tudás-fogalom és az orientáció átalakulását vizsgálja.
Az internethasználat elterjedésével a tudás fogalma alapjaiban megváltozott, hiszen az elképesztő információ mennyiség, a források tudható bizonytalansága, az információ, a tudásanyag és a technika nyilvánvalóan követhetetlenné vált változása nyomán csak a bizonytalanság biztossága marad. Ma már mindenki tudatában lehet annak, hogy mindnyájan távol állunk a naprakész tudástól és megbízható információk helyett főként véleményeket ismerhetünk meg (a legeklatánsabb példák közé sorolható a legnevesebb közgazdászok ellentmondó elemzései a pénzügyi válság előtt, és annak folyományai kapcsán).
A hangsúly mindennek a tudatán és a percepciókon van.
Ebben az általános kiforratlanságban és képlékenységben ismertek elsajátítása mellett óriási hangsúllyal kerül előtérbe, hogy megtanuljunk tanulni, illetve tudjunk együtt változni a változással: a lexikális tudás és az önálló gondolkodás tanulható képessége az iránytű, a tanulni tudás az egyén érett felnőttkorban is tudatosan megőrzött nyitott hozzáállását és a tanulás minden eddiginél tudatosabban kiérlelt készségét jelenti.
A bizonytalan biztossága eközben a közösségformáló erőket strukturálta át. A naprakésznek és biztosnak tudott ismeretanyag helyét a vélemények, a tudás helyét a hit vette át: hogy ki milyennek hiszi a világot. Ideológia és identitásformáló tényező ez, amely vélemény- és hitközösségek tömegét generálta.
Ezeknek néhány következménye az egyén, a gazdaság és a társadalmi erők szintjén:
- A személyes identitás márkává, az egyén márkásíthatóvá vált. Lásd: identitás-menedzsment, hírnévmenedzsment és véleményközösségek mentén online kapcsolathálókba szerveződött egyéni kapcsolatrendszerek.
- Az agilitás a szakmai megbízhatóság helybe került a vállalatok életében, olyannyira, hogy a munkavállalókkal szemben már-már elvárássá vált, hogy a változásokat előre lássák, a trendek élvonalát ismerjék.
- Az internetet életük szerves részévé tevő tömegek számára egyre inkább kézenfekvővé válik nemcsak a változni, de a változtatni tudás is, az alkotóerő illetve az érdekvédelem, a nyomásgyakorlás céljából életre hívható online közösségek formájában.
A vállalkozás vagy szervezet számára ez közvetlen módon a következő kérdéseket veti fel:
- hogyan lehet megtalálni az ideális alkalmazottat, aki növeli a cég értékét, mert tud tanulni, kapcsolatrendszeréből és tájékozódási készségéből feltételezhetően van esélye előre látni vagy korán észlelni a sorsdöntő trendeket?
- hogyan tud a cég az online szerveződésekben részt venni a saját érdekeinek megjelenítése és védelme érdekében, illetve a változtatni akarás jegyében?
- milyen illemkódexet követel meg a cég részéről, hogy az alkalmazottainak az online tevékenykedéséhez egészségesen tudjon viszonyulni?
- a cég mint entitás hogyan kezelje saját online identitását, hírnevét, networkjét?
- Az egyéni és közösségi élet online lenyomata a cég és az alkalmazott identitását minden korábbinál láthatóbbá és átláthatóbbá tette, ami viszont az együttműködést és vetélkedést helyezi új kontextusba. A versengve együttműködés sokak szerint az új, reális iránya a cégközi kapcsolatoknak. Kérdés marad egyelőre, hogy ennek mi válhat alapjává, iránytűjévé és mércéjévé, hiszen a mai szemléletmód újragondolását igényli, és a közös értékrend, etikett, egyfajta közmegegyezés organikus kialakítását?
A társadalom számára ugyanebből más kérdések fakadhatnak:
- mi az, ami közös értékrendet teremthet, ami szilárd pontot jelenthet ebben a dinamikusan fluktuáló közegben, amely a humán tőke regenerálódásához nélkülözhetetlen valós (azaz nem pusztán virtuális) közösségformálásban elengedhetetlen?
- a közoktatás szemlélete, az iskolai tananyag hitelessége és az oktatás módszere szempontjából miként lehet a humántőkét megerősíteni a megváltozott tájékozódásra és új alapokra tevődött tudás-fogalomra tekintettel?
- miként viszonyuljon az állam, azaz a társadalmi működési közegért, keretekért felelős entitás, magához az internethez, mint globális és lokális tájékozódási- és tudásforráshoz, virtuális korzóhoz és verseny-terephez?
0 Hozzászólás - “Az internet társadalmi hatásai – Élet béta verzióban?”