Ennek egyik fontos „állomása” a neten az úgynevezett Éva-marketing: A nők gondolkodásmódja és viselkedése hatással van az üzleti életre, s ennek következtében a marketing hierarchikus modelljét lassan felváltja az emberi kapcsolatokra építő modell. A média miniatürizálódásával és demokratizálásával bárki lehet – az Internet segítségével – műsorsugárzó. Új lehetőségek teremtődnek ezáltal a marketing – reklám tevékenység – folytatására. Kreativitásunkat használva ismertségünket és népszerűségünket növelhetjük. Jellemző az ügyfélbarát reklám- és marketing módszerek terjedése: Az erőszakos – figyelemelvonó, ügyfélbosszantó – TV-reklámokból kiábránduló emberek szívesen fogadják a beleegyezésükön alapuló – megengedő – fogyasztóbarát, az internetes eszközök alkalmazásán alapuló, marketing módszereket (lásd: Internet-marketing, online MLM)

A wellness ipar kialakulásával egészségi állapotunk megőrzése, aktív közreműködésünket igényli. Életmódunkat az egészségtudatos wellness alapelvek szerint ajánlott kialakítani (optimális táplálkozás, rendszeres testmozgás, és szellemi kikapcsolódás). Megnövekszik az igény a másokban bizalmat keltő személyiséggel rendelkező egyének iránt.. Jellemző a személyi edzők, – tanácsadók iránti igény megnövekedése: Fitnesz tanácsadó, táplálkozási tanácsadó, személyi edző, személyi biztonsági tanácsadó szakmák megjelenése. Sőt már a pszichológusok, pszichiáterek és orvosok is különböző fórumokon kommunikálnak pácienseikkel, ami 40 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna. Növekszik az alternatív gyógymódok népszerűsége is: Az emberek egyre inkább a nyitott gondolkodású orvosokkal kívánnak kapcsolatot létesíteni. Olyanokkal, akik hajlandók többet megtanulni a nem hagyományos gyógyítási módokról is. Fontos és a tömegeket állandóan foglalkoztató kérdés az öregedés késleletetése: Újabbnál újabb a táplálkozással és életvitellel kapcsolatos információk látnak napvilágot, amelyek az emberi szervezet öregedési folyamatának a lelassítását szolgálják, valamint az élettartamunk növelését, és mindezeket élvezetes életminőség fenntartása mellett.

A közösségi oldalak fejlesztési elve a hat láncszemes hálózati elven (két ember maximum 6 közvetítő segítségével kapcsolatba kerülhet) alapszik. Éppen ezért egyes oldalak célja nem is az, hogy ismerőseiket találják meg segítségével az emberek, hanem hogy olyan kapcsolatokra tegyenek szert, amelyek hasznosak lehetnek számukra, viszont a mindennapokban nem lenne erre lehetőségük..

A működési elv általában meghívásos: ha valaki már tagja a közösségnek, akkor további külsősöket hívhat meg, Ők regisztráció után ismét további felhasználókat hívhatnak, és a folyamat így elvileg végtelen. Jelenleg a felhasználók száma világszerte megközelíti az 1,3 billiót.

Megszívlelendő Randy Gage (amerikai marketing szakértő), alábbi megfogalmazása:

“Eljött az ideje annak, hogy az emberek jövedelemszerző foglalkozását leginkább ne a szülőktől öröklött szakmák határozzák meg, hanem a másoktól átvett gondolatmenetek, észjárásminták és logikai következtetések.”

Manapság már a jövedelemközpontú szemlélet kezdi – lassan de biztosan – felváltani a hagyományos munkahelyközpontú életszemléletet. Az emberek az állásszerzés helyett egyre inkább a jövedelemszerzési lehetőségekre igyekeznek figyelmüket összpontosítani. A jövő mindenképp a független, önfoglalkoztató csapatjátékosoké lesz, akik több szabadságot szeretnének maguknak a döntéshozatalukban, több szabadidőre vágynak, és kevesebb kötelezettséget hajlandók vállalni.

Jelentős potenciál van továbbá a magas szakképzettséggel rendelkezők alulfoglakoztatásában is. Ma még sokan csupán a “papírok” megszerzésére összpontosítanak, abban reménykedve, hogy a jövőben majd állásajánlatokkal fogják őket elárasztani, amint sikerül a megfelelő szakképzettségre szert tenniük. Megfeledkeznek arról, hogy a jövedelemteremtő képességük “értékesítésének” hatékony módját is célszerű lenne elsajátítani. Újfajta jövedelemszerző tevékenységként jelenik meg, amikor az ember egy speciális területen megszerzett saját tapasztalatairól összeállítást készít (e-book), és azt közzéteszi, forgalmazza az internet segítségével. Egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy a keresőképességünket is csak egy életen át tartó, folyamatos tanulással őrizhetjük meg. Ma már számtalan formájával találkozhatunk az Internet alapú távoktatási képzéseknek. Ezzel párhuzamosan folyamatosan bővül, az otthoni környezetben végezhető tevékenységek köre.

A nyugdíjrendszerek bizonytalan perspektívája:is tovább erősíti ezeket a folyamatokat, egyre csökken az aktív dolgozók száma, miközben pedig növekszik az átlag életkor, és ezzel együtt az eltartandó személyek száma is. Néhány éven belül szerte a világban elkezd nyugdíjba vonulni a történelem legnagyobb demográfiai robbanásának, a “baby boom”-nak a nemzedéke, és a legtöbb kormánynak nincsenek meg az anyagi eszközei ígéreteinek betartására. Kicsit utópisztikusnak tűnhet, de a jövőben ezek az oldalak fognak Bennünket segíteni mind az önképzésben, mind az aktív munkakeresésben és munkavállalásban illetve természetesen a munka elvégzésében, kivitelezésében és értékelésében is.

A pénztermelő folyamatok mellett, jellemzően a szociális funkciókat is átveszik ezek a felületek. Az emberek egyre inkább az otthonukba zárkóznak, mivel a külvilág számukra egyre riasztóbb, kaotikusabb és erőszakosabb. Ezzel szemben viszont, az otthonuk meleg, békés és biztonságos. A virtuális közösségek megjelenése: az Internet számos előnyének egyik kihasználási formája. A különféle, szakmai, szabadidős tevékenység, vagy egyéb más szempont szerinti közösségek szerveződése remek lehetőségeket ad az információk szabad áramlására és újabb teremtő célok és közösségek létrejöttére.

Eklatáns példa erre a nagyító hatásra a 2010. május 6-i „flash crash”-nak aposztrofált tőzsdei pánik (lásd a Wall Street Journal vonatkozó elemzését: http://online.wsj.com/article/SB10001424052748704314904575250602626326346.html?mod=WSJEUROPE_hpp_MIDDLETopNews ).

Az internet eközben a nem mainstream vélemények megnyilvánulási helyévé vált (pl. http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/8415170.stm ), a már régóta emlegetett hitelességi bizonytalanságon túl.  Mára markáns jelenséggé vált, hogy az itt napvilágra kerülő hírek többnyire elavulnak mielőtt igazolást, de legalábbis érett mérlegelést nyernének, miközben a közönség egyre nagyobb hányada a híreket frissességük és nem megalapozottságuk alapján értékeli.

A mendemondák, híresztelések és a szélsőségesen megoszló vélemények a cégeket is érzékenyen érintik, hiszen ügyfeleik pillanatok alatt hírhullámot gerjeszthetnek az interneten, veszélyeztetve az adott cég hírnevét. Hogy a szélsőséges vélemény megnyilvánulásokra milyen nehéz helyesen reagálni, azt már sok cég és párt is bebizonyította rosszul kalibrált reakcióival.

A multinacionális médiacsoportok kialakulásával, illetve a távközlés mint technika és a globalizáció egymást erősítő hatása révén a hagyományos média globális kiegyenlítő hatássá vált. A mainstream uniformizáló és az eltéréseket gátló hatása világszerte tettenérhető. Ezzel egy időben az infokommunikáció a jelenségek nagyítójaként és a szélsőséges vélemények internetes megjelenítőjeként destabilizáló hatású.

Ilyen, a megalapozott és legalább középtávon életképes döntéseket polarizáltságuk által gátló körülmények között nagyobb igény volna az egészséges eligazodást segítő egyensúly és középút támpontokra, mint valaha.

Ön hol és hogyan keresi a biztos pontot?

Az internethasználat elterjedésével a tudás fogalma alapjaiban megváltozott, hiszen az elképesztő információ mennyiség, a források tudható bizonytalansága, az információ, a tudásanyag és a technika nyilvánvalóan követhetetlenné vált változása nyomán csak a bizonytalanság biztossága marad. Ma már mindenki tudatában lehet annak, hogy mindnyájan távol állunk a naprakész tudástól és megbízható információk helyett főként véleményeket ismerhetünk meg (a legeklatánsabb példák közé sorolható a legnevesebb közgazdászok ellentmondó elemzései a pénzügyi válság előtt, és annak folyományai kapcsán).

A hangsúly mindennek a tudatán és a percepciókon van.

Ebben az általános kiforratlanságban és képlékenységben ismertek elsajátítása mellett óriási hangsúllyal kerül előtérbe, hogy megtanuljunk tanulni, illetve tudjunk együtt változni a változással: a lexikális tudás és az önálló gondolkodás tanulható képessége az iránytű, a tanulni tudás az egyén érett felnőttkorban is tudatosan megőrzött nyitott hozzáállását és a tanulás minden eddiginél tudatosabban kiérlelt készségét jelenti.

A bizonytalan biztossága eközben a közösségformáló erőket strukturálta át. A naprakésznek és biztosnak tudott ismeretanyag helyét a vélemények, a tudás helyét a hit vette át: hogy ki milyennek hiszi a világot. Ideológia és identitásformáló tényező ez, amely vélemény- és hitközösségek tömegét generálta.

Ezeknek néhány következménye az egyén, a gazdaság és a társadalmi erők szintjén:

- A személyes identitás márkává, az egyén márkásíthatóvá vált. Lásd: identitás-menedzsment, hírnévmenedzsment és véleményközösségek mentén online kapcsolathálókba szerveződött egyéni kapcsolatrendszerek.

- Az agilitás a szakmai megbízhatóság helybe került a vállalatok életében, olyannyira, hogy a munkavállalókkal szemben már-már elvárássá vált, hogy a változásokat előre lássák, a trendek élvonalát ismerjék.

- Az internetet életük szerves részévé tevő tömegek számára egyre inkább kézenfekvővé válik nemcsak a változni, de a változtatni tudás is, az alkotóerő illetve az érdekvédelem, a nyomásgyakorlás céljából életre hívható online közösségek formájában.

A vállalkozás vagy szervezet számára ez közvetlen módon a következő kérdéseket veti fel:

- hogyan lehet megtalálni az ideális alkalmazottat, aki növeli a cég értékét, mert tud tanulni, kapcsolatrendszeréből és tájékozódási készségéből feltételezhetően van esélye előre látni vagy korán észlelni a sorsdöntő trendeket?

- hogyan tud a cég az online szerveződésekben részt venni a saját érdekeinek megjelenítése és védelme érdekében, illetve a változtatni akarás jegyében?

- milyen illemkódexet követel meg a cég részéről, hogy az alkalmazottainak az online tevékenykedéséhez egészségesen tudjon viszonyulni?

- a cég mint entitás hogyan kezelje saját online identitását, hírnevét, networkjét?

- Az egyéni és közösségi élet online lenyomata a cég és az alkalmazott identitását minden korábbinál láthatóbbá és átláthatóbbá tette, ami viszont az együttműködést és vetélkedést helyezi új kontextusba. A versengve együttműködés sokak szerint az új, reális iránya a cégközi kapcsolatoknak. Kérdés marad egyelőre, hogy ennek mi válhat alapjává, iránytűjévé és mércéjévé, hiszen a mai szemléletmód újragondolását igényli, és a közös értékrend, etikett, egyfajta közmegegyezés organikus kialakítását?

A társadalom számára ugyanebből más kérdések fakadhatnak:

- mi az, ami közös értékrendet teremthet, ami szilárd pontot jelenthet ebben a dinamikusan fluktuáló közegben, amely a humán tőke regenerálódásához nélkülözhetetlen valós (azaz nem pusztán virtuális) közösségformálásban elengedhetetlen?

- a közoktatás szemlélete, az iskolai tananyag hitelessége és az oktatás módszere szempontjából miként lehet a humántőkét megerősíteni a megváltozott tájékozódásra és új alapokra tevődött tudás-fogalomra tekintettel?

- miként viszonyuljon az állam, azaz a társadalmi működési közegért, keretekért felelős entitás, magához az internethez, mint globális és lokális tájékozódási- és tudásforráshoz, virtuális korzóhoz és verseny-terephez?

Valószínűleg Önök is tapasztalták, hogy alkalmazottaik nyugtalanabbak a válság miatt. Aggódnak állásukért, figyelik a vészjeleket, több a cégen belüli pletyka és a munkatársak együttműködő-készsége érzékelhetően megcsappant. Érthető jelenség, ám a cég teljesítőképességére kedvezőtlenül hat, és akár a vállalkozás sorsát is megpecsételheti.

Mindez akkor jön, amikor a túlélést jelentő tájékozódás fokozása mellett a működőképesség fenntartása többlet figyelmet követel a cégvezetőtől: a források biztosítása, a beszállítókkal és vevőkkel szorosabb kapcsolat kialakítása, takarékossági döntések és intézkedések meghozatala, vagy éppen alkalmi befektetések intézése.

Sutton professzor rámutat, http://hbr.harvardbusiness.org/2009/06/how-to-be-a-good-boss-in-a-bad-economy/ar/1 hogy válság idején szinte törvényszerű ennek a két jelenségnek a jelentkezése. Kezelésére van mód, szerencsére. Íme:

A csapat stabilizálását a belső kommunikáció kiszélesítésével, valamint a munkavállalók maximális bevonásával lehet elérni. Alapvetően ezt mind tudjuk: a félelem ellenszere a tudás, és a kontroll saját sorsunk felett. De más dolog ezt passzívan tudni, és megint más ezt vezetőként a gyakorlatban tudatosan, eszközként alkalmazni.

A belső kommunikáció sokszor mostoha helyzetben van: elhanyagolja a cégek sokasága, hiszen ez az, amire a legkevésbé jut idő. Azt azonban nyugodtabb időkben is jó észben tartani, hogy a külső kommunikációt, a cégről szóló híreket igenis fogyasztják az alkalmazottak. A külső és a belső kommunikáció tartalmában és intenzitásában való eltéréseket pedig értelmezik. Ha baj van, akkor mindenképpen negatívan. Most hát itt az idő: igenis rá kell szánni a figyelmet, energiát a munkatársakra, akkor is, ha a hullámok úgy látszik, összecsapnak a fejünk fölött.

A hiteles és eredményes kommunikáció egyre elterjedtebb eszköze a beosztottak bevonása a döntésekbe. Egyre több tanulmány igazolja, hogy ez jelentősen növeli a munkavállalói hűséget és együttműködő-készséget, a feszültség oldása mellett. Amikor akár a megszokottól eltérő lépésekre kell szánja magát egy cég, a munkatársak értő együttműködése sok fájdalmas helyzetet és döntést kiküszöbölhet.

De ki az, akit érdemes bevonni? Nagyobb létszámú cégek esetében a teljes állományt mindenbe nem lehet: választani kell, hogy kik képviseljék a munkavállalók összességét. Ezt kis odafigyeléssel szintén nem nehéz megállapítani. Nehéz időkben, így a mostani gazdasági válságban is megmutatkoznak az informális vezetők – azok, akik nem beosztásuk alapján meghatározók, hanem a társaik szemében tájékozódási pontként szolgálnak. Ők a vállalaton belüli véleményvezérek. Ők azok, akik kimondják mások félelmét, akik kérdeznek, ha nem értenek valamit, esetenként akik a legjobb eredményeket érik el, és akiknek akár tudatos, akár önkéntelen reakciói alakítják társaik magatartását. Az ő bevonásuk és ezáltal megnyerésük új erőket szabadíthat fel a cég javára. Ha eddig kihagyták ezt a lehetőséget, most itt az alkalom, hogy kísérletet tegyenek.

Hiszen nincs rövidebb út az erdőn át.

A Reuters fotóján egy tajvani étteremben dinoszaurusz csontok társaságában iszogató a turisták láthatók. A dekor magáért beszél, híressé teszi az éttermet, így a mostani visszaesés ellenére is stabil a forgalma.

A túltelítettség, szűkülő piac, paradigmaváltást hozó válság egyértelműen meghatározzák a cégek mozgásterét: nem marad más, csak az innováció. A követő magatartás ma már csak kevesek esetében nem jelent egyet a süllyesztővel. A magyar kis és középvállalkozások számára ez nagy lehetőség, hiszen változékonyabbak tudnak lenni, mint masztodon vetélytársaik.

Az említett rádiós műsorban a beszélgetésben résztvevő reklámszakember azt ajánlotta a vállalkozóknak: forduljanak a reklámcégekhez, marketing tanácsadókhoz. Egyre kevésbé vagyok bizonyos abban, hogy egyértelműen ez a megoldás a kitűnni vágyók számára.

És egyre jobban hiszek abban, hogy ha egy utolsó dobást engedhet meg magának egy vállalkozás, akkor a legjobb, ha az álmát valósítja meg, külső divattanácsok követése helyett.

Persze azért vannak mérlegelhető szempontok annak eldöntésére, hogy egy vad marketingötletet érdemes-e valóban kivitelezni:

• Mennyire szorosan kapcsolódik a vállalkozás tárgyához? (az említett példákban a beltéri hangulat meghatározó az étteremnél, ahol ez szerves része az élménynek, míg a pantomim a fuvarozáshoz – hacsak nem egy olyan helyen történik, ahol lokális piaca van a szolgáltatásnak: aligha)
• Ha speciális kommunikációs eszközt használunk – pl grafittit az autón – az mennyire fogja meg azt, aki reálisan a vevőnk lehet
• Mennyire alkalmas arra az ötlet, hogy sokoldalúan építsünk rá? – minél többféle módon tudjuk kifejteni, megmutatni, hasznosítani, annál érdemesebb erre fordítani a tartalékokat.
• Szeretjük az ötletet? Hiszünk benne? – ami azért lényeges, mert ma sokkal inkább mint máskor bele kell tenni azt a pluszt a küzdelembe, amit csak szívvel és lélekkel lehet.

Hogy én miért hiszek egyre inkább a vad ötletekben?

Egyrészt azért, mert amíg a média tele van a válsággal és álsággal kapcsolatos hírekkel, híre ténylegesen csak annak megy, mégpedig szájról-szájra, ami kiveri a biztosítékot. Másrészt, mert mindenki a megoldást keresi, tudva, hogy a megszokott dolgok már nem működnek, így a szokatlan dolgok iránti nyitottság megnövekedett. Harmadrészt: mert ma senki – a legöregebb marketing guru és a legfiatalabb marketing celeb – sem tudja, hogy mi az, ami be fog jönni.

Amikor visszanézünk majd, hogy a sikereket és kudarcokat kiértékeljük, egy másik világ optikájával fogjuk szemlélni a dolgokat. Egy olyan világéval, amelynek megszületéséhez a vadul szokatlan marketing üzenetek és eszközök is hozzájárulnak.

Íme néhány megoldás, amely nemcsak elindult, de lényeges alakító hatása lehet a világra:

• Irány a Net!     – Kereskedelemmel foglalkozó cégek egyre nagyobb hányada fordul a virtuális üzletházak felé. A vásárlók már jó ideje a világhálón derítették föl a legkedvezőbb árfekvésű vagy speciális adottságú termékeket, mielőtt a boltban megvették volna. A webáruházak ideje – a vásárlók egyre szélesebb körének felkészültsége és a kereskedők kényszerű helyzete miatt – eljött.

• Spóroljon a munkaerő!     – Nagy létszámú, szolgáltatóipari világcég döntött úgy, hogy nem az emberek kirúgásán kezdi, cserébe az embereket megkéri a munkahelyi takarékoskodásra. A motiváltság nem maradt el a menedzsment várakozásától. Az eredményen elszörnyedt a menedzsment. Villanyok eloltásával, a computerek kikapcsolásával, kevesebb papír elhasználásával, rövidebb telefonbeszélgetésekkel olyan összeget takarítanak meg hónapról hónapra a saját tevékenységükön belüli takarékoskodási lehetőségeket megtaláló alkalmazottak, ami ráébresztette a cégvezetést arra, hogy eddigi költekezésük mértéke már-már bűnös volt.

• Brand felár helyett gyakorlati értékeket!     – A vevő ma tartós cipőt keres, a cégek megbízható de takarékos eszközöket és szolgáltatásokat. (Hiába, a blingnek, a flancnak tényleg vége, ahogy a Chanel tervezője már év elején az új trendet deklarálta. Az „új szerénység” kora meg is követeli a visszafogottságot. Aki ezt még nem észlelte, kínos meglepetésre eszmélhet.)

A Genie-t a közösségi tudásból születő nyílt forráskódú megoldásokba vetett szakmai hitünk és az informatika iránt támasztott elvárásunk, hogy az ügyfelek számára méregdrága hókuszpókusz helyett könnyen használható és koloncoktól mentes szolgáltatás számunkra a cyberelegancia miatt vonzó.

Előfizetőink számára ugyanez azt jelenti, hogy irodai rezsi, a szerver, a szoftvertanácsadók hada, a kényszerű cégátszabás, az új szoftver meg számítógéppark – stb. – helyett a vállalkozás forrásait a vállalkozás tényleges értékeire: a termelő és teremtő ember és eszközállományra fordíthatják. Úgy, ráadásul, hogy értéknövelő beruházás helyett működési költségként megjelenő szolgáltatáshoz jutnak. Történetesen webkereskedelmi megoldást is szolgáltatunk, mégpedig olyat, amely a korábbi kísérletek tapasztalatai alapján készült, és maguk a kereskedők számára is kényelmes.

Ha meghúzná Ön is a nadrágszíjat: összefuthatunk egy kávéra. Ha tudunk megoldást amely kiutat jelent cége számára, elmondjuk ingyen. Ha nem mi jelentjük a megoldást, akkor is. cafe@ppt.eu

Gyakori konferencia résztvevőként és szociológiai kutatásokban nem járatlan humán szakemberként mondom: szokatlant észleltem.

Konferenciára azért jár az ember, hogy megmutassa magát, vagy hogy a szünetekben kapcsolatozhasson, vagy mert muszáj.  Ezzel szemben ezen a teltházas rendezvényen soha nem tapasztalt, feszült figyelemmel követte a közönség az előadók minden szavát. Új gondolatokra van szükség, mert járatlan útra jutottunk! Új ötletekre van szükségünk ahhoz, hogy segíthessünk magunkon!

A folyosón, a kávé mellett újfajta beszélgetések születtek. Volt résztvevő, aki meg is fogalmazta a légkör szokatlan voltát. Márpedig ez fontos, jó jel! Nem rutin időkben valóban nem szokványos megoldások segítenek, és ennek tudatában lenni helyzeti előnyt jelent.

Egy már-már hivatásos konferencia-résztvevő ismerős azonban így fogalmazott: igen, új, ami itt zajlik. Legfőképpen az, hogy már az előadók is kimondják, ami ha búvópatakként is, de régóta és egyre határozottabban benne van a fejekben.

A „fenntarthatóság” két vetülete találkozott:
o    a már mainstream fogalom, ami a környezettudatosságra vonatkozik, és
o    az aktuális gazdasági-társadalmi oldala, amelyet az akut válság okán érez a bőrén nagyon konkrétan minden vállalkozó és közember.
Lehet, hogy idő kell még ahhoz, hogy e kétféle fenntarthatóság keresése összeérjen, hiszen össze is tartoznak. De minden hiába múló perccel több fájdalmat és kárt könyvelhetünk el.

A konferencia sikeres volt. Az áhított iránymutatás elmaradt. Az irányítást keresők tisztábban látták, mint az irányt adók, hogy a térképről már lementünk, és a helyzet tarthatatlan.

•    vége a túlfogyasztás korszakának;
•    a fogyasztók a hasznosság alapján döntenek;
•    az ár fontosabbá vált, mint valaha – mégpedig az igazságosság kontextusában: vajon igazságos-e az ár?;
•    a megbízhatóbb és hosszabb várható élettartamúnak hitt termékeket is többre becsüli ma a vásárló, mint a válság előtt;
•    az innováció vonzereje azonban nem csökkent, a nagy márkák is ebben keresik a kiutat.

A vásárlókért folytatott verseny ma ádázabb, mint valaha. Az egy nagy kérdés, hogy az eddig is szélsőségesen árérzékenynek tekintett magyar piacon milyen mozgástere marad a hazai vállalkozásoknak a mostani helyzetben. Hogy szíveket – hiszen a márkahűségnek ez a mozgatórugója – meg lehet-e nyerni itt, most, Magyarországon?

Mi úgy gondoljuk lehet, de nem akármivel. Szíveket az hódíthat meg, aki enyhet ad a nehézségek közepette. Akár az akadályok elhárításával, akár a leláncolt alkotóerő felszabadításával, akár nevetéssel.

Az eredeti cikk